6. fejezet

- Szóval röviden ha elvisznek a rendőrök akkor azért, mert gyereket raboltál. - simogatta a nem létező szakállát.
- Nem éppen, mert megmentettem. - érveltem.
- Ebben igazad van, de nem hiszem, hogy a rendőrök, majd elnézik neked, bár ahogy a szülei reagáltak nem hiszem, hogy rád küldik a francai roham osztagot.
- Nem szeretnek, örülnek, hogy nem kell velem foglalkozniuk. - majszolta a sütit Abby.
- Csak nem ennyire szívtelenek, mint ahogy mondod.
- De. - vágtuk rá egyszerre.
- Nagy az összhang köztetek. - nevetett - Haza viszlek titeket.
Beszálltunk a kocsiba, majd megindultunk a  lakásom felé. Amúgy Lucas is igen érdekes. Neki a szüleivel olyan a kapcsolta, hogy adnak pénzt, csak ne zavarja őket. Annak ellenére, hogy gazadag kölyök nem látszódik meg rajta viselkedésileg. Szüleiről soha nem beszél. Azért tudok róluk ilyen sokat, mert tavaly az év végi partin fel öntött a garatra. Nekem öntötte ki a lelkét. Azóta sem mond róluk semmit.
Ahogy kinyitottam fent az ajtót Abby berohant, majd mi kint maradtunk Lucas-sal.
- Mit akarsz csinálni? - kérdezte miközben neki dőlt a szomszéd ajtó félfájának.
- Nem tudom, de hallgatok minden épeszű ötletet.
- Majd gondolkozok rajta. - hagyott magamra.
- Ő ki volt? - jött oda Abby.
- Egy barátom. - legyintettem, majd bementem.
Pároltam zöldséget, meg mellé csináltam roston sült csirke mellet. Én csak piszkáltam az ételt, mert agyban teljesen máshol jártam. Valahogy ki kell valamit találnom.
- Mire gondolsz? - nézett rám hatalmas szemeivel.
- Hogy mi lesz veled? - ismertem be.
- Nem maradhatok itt? - szomorodott el.
- Tőlem tudod nagyon jól, hogy itt maradhatsz, de nem csak rajtam múlik. - magamhoz öleltem, mire megnyugodott - Ígérem kitalálok valamit. - adtam egy puszit a hajára.
Segített elpakolni, majd elment fürdeni. Ahogy bement a fürdőbe hátra dőltem a kanapén, és minden agysejtemmel azon gondolkodtam, hogy lehet a törvényt kijátszani. Meglévő vagyon alap kell, meg állampolgárság. Egy meg van, csak az elsővel vannak a gondok. Ha az nem nézzük, hogy örökbe fogadjam először árvának kell lenni ahhoz, meg az kell, hogy a szülei hivatalosan is lemondjanak róla. Majd jönnek ellenőrzésre, és a többi és a többi.
Kivétel, ha...
- Charlotte. - jött ki Abby.
- Igen. - mentem oda.
Viccesen nézet ki a pólómba, pedig a legkisebbet kerestem elő. Leért a bokájáig, mintha egybe ruha lenne rajta. Bár a szabása sem olyan.
- Ideje lefeküdni, holnap nagy nap lesz. - fogtam meg a kezét, majd bevezettem a szobámba. Adtam az arcára egy puszit, majd betakartam.
Holnapot túl élem, akkor bármit. Ilyen gondolatokkal zuhanyoztam le, majd feküdtem le az én apró vendégem mellé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése