7. fejezet

Reggel az ébresztő hangjára keltem. Felöltöztem, majd lementem boltba. Szereztem croasont, meg narancs levet. Még szereztem Abby-nak ruhát, majd haza mentem. Nagy nehezen felébresztetettem, majd oda adtam neki a ruhákat. Felvettem, majd leült a konyha asztalhoz.
- Csokis croason, vagy inkább meggyes vaníliás? - emelte fel a két zacskót.
- Csokis. - nyújtotta a kezét.
Öntöttem neki narancs levet, majd elővettem a laptopot, és figyeltem a híreket.
- Jársz iskolába? - kérdeztem a kávémat kortyolva.
- Igen, de szünet van, mert volt valami.
- Akkor ezek szerint ma nem kell menned?
- Igen, majd szerdától.
- Jó, akkor jössz velem a kávézóba.
- Nem maradhatok egyedül?
- Nem, nehogy valami bajod legyen, jobb félni mint megijedni.
- Jó.
Letöröltem a csokit az arcáról, majd feladtam rá a kabátot. A laptopot eltettem, majd én is felvettem a kabátom. Eltettem a kis táskámba a telefon, meg a pénz tárcámat, majd megindultam kifelé. Abby-nek megfogtam a kezét, majd elvezettem a 10 percre lévő kávézóhoz.
Leültettem a pult melletti kis asztalhoz, majd oda adtam neki a laptopot.
- Nem baj, hogy ha itt marad? - kérdeztem a főnöktől miközben felvettem a kötényem.
- Nem. - hagyott ott.
Beálltam a helyemre, majd kezdetét vette a napi hajsza. Hétfőnkét itt szoktam rohadni, mert nem kell iskolába  mennem.
A hétfőket azért szeretem, mert van egy nagyon helyes pasi aki minden hétfőn megjelenik. Csak ezért a 10 percé vállaltam el a hétfői műszakot. Amúgy aludnák és élvezném, hogy nincs iskola.
Megjelent az ajtóba. Durván 24 éves lehet. Szőke haj kék szem, öltönybe meg farmaerba jár. Az egyetemet elvégezte és már a szülei vállalkozását viszi tovább. James Dante.
- Szokásosat, vagy kérsz valami újat is? - kérdeztem.
- Legyen a szokásos. - mosolygott rám.
Kitöltöttem neki a kávét, majd oda adtam neki a poharat.
- Valahogy ma más vagy, talán új frizura? - bókolt.
- Nem, semmi új. - pirultam bele.
- Charlotte. - ugrált oda Abby.
- Igen? - hajoltam le hozzá.
- Kapok egy narancs levet?
- Mindjárt viszem. - mondtam mire vissza ült a laptop elé.
- Van egy eltitkolt lányod?  - csodálkozott.
- Nem sokkal bonyolultabb.
- Eltitkolt féltestvér?
- Nem. - ráztam meg a fejem.
Kiöntöttem az italt, de jöttek a vevők, így nem tudtam kivinni neki.
- Majd én kiviszem. - vette el tőle James.
- Köszi.
Abby-t egész délelőttre lekötötték a mesék, délután meg elmentünk a kedvenc vendéglőmbe. Ott csak desszertet akart enni. Alig bírtam rávenni, hogy mást is egyen, de sikernek könyvelhetem.
- El kell mennem egy helyre, addig itthon maradsz? - nyitottam ki az ajtót.
- Igen.
- Ne csinálj semmi hülyeséget, ne gyűjtsd fel a házat. Sietek haza. - adtam egy puszit az arcára, majd megindultam a szüleihez.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése